Ismerős az érzés, hogy megrekedtél a munkádban? Hogy már nem úgy tölt, mint régen, és tudod, hogy valamin változtatni kellene?

A legtöbben időről időre eljutunk erre a pontra a karrierünkben. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hiába a felismerés, gyakran hónapok vagy akár évek is eltelnek úgy, hogy semmi nem változott – legfeljebb egyre frusztráltabbnak érezzük magunkat. 

Ezt támasztja alá a PwC globális Workforce Hopes and Fears 2022 felmérése is, amelynek a kitöltésében 521 magyar munkavállaló is részt vett. Közülük

67% mondta azt, hogy elégedetlen a munkájával, miközben csak 16% tervezi, hogy a következő egy évben munkahelyet vált.

 

Itt muszáj megállnunk egy pillanatra. Mert gondolj csak bele, hogy mit jelentenek ezek a számok. Azt, hogy minden második ember elégedetlen a munkájával, de nem tesz aktívan annak érdekében, hogy ez változzon. (Legalábbis úgy nem, hogy munkahelyet vált.)

Mi van akkor, ha érzed, hogy nem jó a helyzet, de azért nem jutsz el a váltásig, mert nem látod a következő lépést? Mert az egész kérdéskör ijesztőnek, stresszesnek, megfoghatatlannak tűnik? Hiszen például

“10 éve jogász vagyok, ehhez értek, nem is nagyon ismerek mást, ami passzolhatna hozzám. Nem mondnám, hogy teljesen elégedett vagyok, de mi mást csinálhatnék, ha nem ezt?”

Fontos hozzátenni, hogy ha valamivel nem vagyunk elégedettek, az nem mindig jelenti, hogy karriert vagy munkahelyet kell váltanunk. Az is lehet, hogy a mostani szerepünk tudatos alakítása lesz a megoldás.

Az viszont biztos, hogy ha nem érezzük jól magunkat a munkában, akkor érdemes minél előbb őszintén ránézni a helyzetre és újratervezni.

És hogy hogyan döntsd el, mi lesz számodra a következő jó lépés?

Ebben segít, ha megtanulsz egy designer fejével gondolkodni.

A design thinkinget, vagy más néven tervezői gondolkodásmódot legtöbbször cégek alkalmazzák komplex problémák kreatív megoldására, például amikor új terméket vagy szolgáltatást akarnak létrehozni. A lényege, hogy az eddigitől eltérő nézőpontokból vizsgáljuk meg a problémát, a felmerülő ötleteket minél hamarabb teszteljük, majd a tapasztalatok alapján finomhangoljuk a megközelítésünket. Ahelyett, hogy csak gondolkoznánk a megoldáson, folyamatosan apró lépésekben haladunk előre, így egyre nagyobb magabiztossággal tudunk jó döntéseket hozni.

A Purpose Prototyping program során ezen a folyamaton mennek végig a résztvevők, és mi is ezt használjuk a saját karrierünk alakításához. Ha egyszer elsajátítod ezt a szemléletet, később bármikor alkalmazhatod, amikor új kihívással kerülsz szembe a munkádban vagy akár az életed más területein.

„A jó design őszinteséggel kezdődik, nehéz kérdéseket tesz fel, és együttműködésből, valamint az intuíciódban való bizalomból fakad.”

— Freeman Thomas, ipari tervező

Hogyan használd a designgondolkodást a karriered tervezéséhez?

1. Empatizálj magaddal

A design thinking első lépése a megismerés, a valós igények feltérképezése, a termék felhasználójával való empatizálás. A saját karrierünkre lefordítva ez azt jelenti, hogy őszintén ránézünk az eddigi karriertörténetünkre, az erősségeinkre, hogy mit szeretünk igazából csinálni és mire vágyunk. Emellett megnézzük azt is, hogy milyen dolgok szívják le az energiánkat.

Fontos, hogy itt tényleg a saját igényeidre reflektálj és ha kell, merj elszakadni attól, ami eddig volt vagy amit másoknál látsz.

A Purpose Prototyping elején például van egy feladat, ahol a résztvevők vision boardot készítenek az álommunkájukról. Egyikük, aki napi 10-12 órát dolgozott irodában, csupa olyan képet válogatott össze, ami az utazásról és a természetről szólt. A képek egyértelművé tették, mennyire fontos számára a szabadság, és hogy hiába magas a fizetése, ha a munka mellett semmi energiája nem marad azokra a dolgokra, amiket szeret.

2. Definiáld a problémát

Miután összeállt egy térkép a fejedben arról, hogy ki vagy és mik a prioritásaid, a következő lépés, hogy ezzel a szemüveggel ránézz a jelenlegi helyzetedre. Mi működik és mi nem? Biztos, hogy fel kell mondanod, vagy elég lenne kicsit újragondolni a feladatkörödet? Mi áll az útjában annak, hogy azt csináld, amit szeretnél?

Volt egy résztvevőnk, aki egy ideje nem érezte jól magát a munkahelyén és azt gondolta, hogy váltania kell. Aztán egy páros coaching beszélgetés során kiderült, hogy átalakítások lesznek a cégnél, ő pedig nagyon fél attól, hogy az új felállásban csapatot kellene vezetnie. Meg tudta fogalmazni magának, hogy nem tudja elég határozottan képviselni a saját érdekeit, szakmai véleményét.

Így ahelyett, hogy felmondott volna egy olyan pozícióból, amit egyébként szeretett, a program további részében már azon tudott dolgozni, hogy az önérvényesítő képességét fejlessze. Elkezdett például vezetői készségeket tanulni, és még egy improvizációs csoportba is beiratkozott.

3. Ötletelj szabadon

Ebben a szakaszban elkezdünk megoldásokon gondolkodni. Az a cél, hogy minél több ötlettel állj elő arról, hogy is nézhetne ki a következő karrierlépésed. Nem kell, hogy az ötleteid reálisak vagy kidolgozottak legyenek. Engedd szabadjára a fantáziád és írj össze mindent, ami egy kicsit is izgalmas számodra.

Egy korábbi résztvevőnk érezte, hogy hátrányos helyzetű emberekkel szeretne foglalkozni, de nem látta, milyen formában tehetné ezt úgy, hogy meg is tudjon élni belőle. A csoportos ötletelés során felmerült, hogy a meglévő erősségeit és tapasztalatait jól tudná hasznosítani coachként egy saját vállalkozásban. Hamarosan be is iratkozott egy ilyen képzésre, közben pedig elkezdte felvenni a kapcsolatot olyan szervezetekkel, akik azzal a célcsoporttal dolgoznak, amivel ő is szeretett volna.

4. Készíts prototípusokat

Ezen a ponton már nemcsak gondolkodunk arról, hogy milyen a neked való munka, hanem elkezdjük gyakorlatba ültetni az ötleteket. Nem a tökéletesre törekszünk, hanem valós tapasztalatokat és információt gyűjtünk, amik segíthetnek majd a döntésben.

A lényeg, hogy egyszerűen, elköteleződés nélkül ki tudj próbálni több opciót. Az egyik Purpose Prototyping csoportban például volt valaki, aki az első néhány alkalom után felmondott és úgy döntött, hogy elindítja a vállalkozását. Mivel több lehetséges szolgáltatás is eszébe jutott, mindegyikre készített egy prototípust.

Az egyik az volt, hogy a meglévő tapasztalatait hasznosítva frissen kinevezett vezetőknek tartana tréningeket. Egy másikban a tudatos ruhatár iránti szenvedélyét szerette volna vállalkozássá alakítani. Egy harmadik verzióban szabadúszó marketingesként képzelte el magát. Mindegyik ötletben volt valami, ami vonzotta, és a továbbiakban arra fókuszált, hogy minél gyorsabban tesztelje őket és fenntartható bevételre tegyen szert. (Ez még a program alatt sikerüt is neki.)

5. Kísérletezz

A design thinking kihagyhatatlan lépése a kísérletezés. Az elkészült prototípusokat elkezdjük kicsiben tesztelni és tanulni az eredményekből. Ha látjuk, hogy egy megoldás jó, de még nem az igazi, akkor megnézzük, hogyan lehetne javítani rajta. Ennek alapján új prototípust készítünk, majd újra tesztelünk.

Az előző példában szereplő vállalkozó például csinált egy Instagram oldalt, hogy kipróbálja, milyen lenne rendszeresen tartalmat gyártani. Felvette a kapcsolatot egy fenntartható divattal foglalkozó influencerrel is, akitől hasznos tanácsot kapott.

Egy másik résztvevő rájött, hogy nem szeretne az akadémiai pályán maradni. Felajánlotta a vállalkozást tervező csoporttagoknak, hogy segít nekik a piackutatásban, hogy ezzel is elkezdjen nyitni a versenyszféra felé. Közben legalább száz verzióját elkészítette az önéletrajzának, jelentkezett hazai és külföldi cégekhez is, és próba állásinterjúkon vett részt, hogy felkészüljön a valódiakra.

A fenti példákból jól látszik, hogy az álommunka megtalálása egy folyamat. 

Ismernünk kell hozzá magunkat, a lehetőségeinket és a piac realitásait is. 

A designgondolkodás előnye, hogy a nagy, ijesztőnek tűnő „hogyan tovább a karrieremben?” kérdést apró lépésekre bontja. 

Segít, hogy ne vakon ugorjunk az ismeretlenbe, hanem a döntés előtt rizikó nélkül ki tudjuk próbálni az elképzeléseinket.

Ha jelenleg te is abba a 67%-ba tartozol, aki nem elégedett a munkahelyén, akkor a designer szemlélet elsajátítása segíthet új szemmel ránézni a helyzetedre.

Ha abban a 16%-ban vagy, aki már tudja, hogy váltani szeretne, de azt még nem, hogy pontosan hová és hogyan, akkor gyere a következő Purpose Prototyping csoportba és tervezd meg a következő lépésedet 3 hónap alatt egy inspiráló közösségben, tapasztalt facilitátorok támogatásával.

Ha pedig nem gondolkodsz aktívan a váltáson, akkor se dugd homokba a fejed. A design thinking arra tanít minket, hogy gyakran pár apró módosítás, a szerepünk újragondolása is elég lehet hozzá, hogy sokkal elégedettebbek legyünk a jelenlegi helyzetünkben. Ha a váltás ijesztő, vagy most más okból nem tudod meglépni, akkor se feledd, hogy vannak lehetőségeid. Ne töltsd motiválatlanul a következő három, öt, tíz évet is csak azért, mert nem tudod, hogyan tovább. Vedd fel a designer szemüveget és járd körbe az opciókat – mert mindig több van, mint elsőre gondolnád.