Inside the mind of a Purpose Prototyper 3. - Puzzle-darabkák
Az Inside the mind of a Purpose Prototyper sorozatban az egyik résztvevőnk saját nézőpontjából meséli el, mi zajlik hétről hétre a program színfalai mögött. A blogján keresztül élőben követheted, milyen motivációkkal, célokkal és kérdésekkel indul neki a karriere újratervezésének, és hogyan változnak ezek a csoporttal töltött 3 hónap alatt.
A sorozat előző részét itt olvashatod.
A komplex, komoly önreflexiót és gondolkodást kívánó házi feladatoknak és a páros coaching alkalmaknak köszönhetően a 3. alkalomra elérkeztünk oda, hogy mindannyian a kérdéseinkkel fekszünk és kelünk. Mindenkiben dolgoznak a beszélgetéseink, a feladatok kapcsán gondolkodások. Az esti találkozó során hol egyikünk érzékenyül el, hol másikunk, néha pedig feszültségben, letörtségben vagy elveszettségben nyilvánul meg az útkeresés.
Egy biztos: ismét több kérdéssel érkeztünk, mint amivel előző alkalommal távoztunk.
Szerencsére megerősítést kapunk: ez így van rendjén. A Dupla Gyémántjainknak még mindig csak az elején járunk, a megoldandó probléma felfedezésénél, így teljesen természetes, ha sok gondolat kavarog bennünk. Egyikünk egy puzzle-höz hasonlítja ezt az érzést: még nem a kirakásnál tartunk, hanem egyelőre a megfelelő darabokat keressük.
Ami engem illet, én nem érkeztem és távoztam ugyanazokkal a gondolatokkal, kérdésekkel egy alkalomra/-ról sem. Munkahelyváltás? Inkább jelenlegi munkán belüli határkijelölések? Egyéni vállalkozás? Vagy inkább a biztonság? Mit szeretnék egyáltalán? Meg sem merem álmodni…
Ez az egyik legnagyobb személyes kihívásom. “A Köd”. Ködös az agyam, ha el kell engedni a fantáziámat, ködös, ha a kreativitásomat kell használnom. Köd ül rá, ha hinnem kellene magamban, és főleg, ha nagyot kellene álmodnom.
Mi van a ködön túl?
A régi én, aki bátran érdeklődött a világ iránt? Aki még kockázatvállaló volt, és lazán, örömmel, kíváncsian vette az akadályokat? A kreatív, lelkes, tehetséges énem, akit az elmúlt években egyre nehezebben vállaltam fel? Az álmok, amiket rettegek megfogalmazni is, mert ha legyőzném a ködöt, lehet, hogy elérhetőek lennének?
Érdekes, hogy egy ilyen program, amit alapvetően a karrierutad tisztázására kezdesz el, milyen kérdéseket és érzéseket képes felszínre hozni…
Ha te is úgy érzed, hogy itt az ideje végre megmozdulni és kibogozni a karriereddel kapcsolatos kérdéseidet, gyere és csatlakozz a következő Purpose Prototyping csoporthoz!
Inside the mind of a Purpose Prototyper 2. - Még több kérdés
Az Inside the mind of a Purpose Prototyper sorozatban az egyik résztvevőnk saját nézőpontjából meséli el, mi zajlik hétről hétre a program színfalai mögött. A blogján keresztül élőben követheted, milyen motivációkkal, célokkal és kérdésekkel indul neki a karriere újratervezésének, és hogyan változnak ezek a csoporttal töltött 3 hónap alatt.
A sorozat előző részét itt olvashatod.
Annyira hihetetlen, hogy olyan egyszerű feladatokkal, mint egy életkerék (aka “Pizza of Life”) vagy “ikigai”, milyen messzire lehet jutni.
Az emberek általában tartózkodnak attól, hogy szembenézzenek magukkal és az életük egyes területeivel; gondolom, azért, mert félnek, hogy kiderül, hogy teljesen vakvágányon vannak… Pedig hihetetlen, hogy egy kis “life audit”-ra szánt idő és őszinte gondolkodás mennyi felismerést hozhat.
Gondolkodtál már azon, hogy apró ráébredésekkel vagy változtatásokkal mennyi területre tudnál hatni az életedben?
Természetesen az is benne van a pakliban, hogy nehezebb a szembenézés és több ideig tart a beismerés. Sőt az is, hogy egyes akadályozó tényezők sokkal mélyebben gyökereznek, mint amit egy új szokás vagy egy gondolkodásbeli változás ki tud küszöbölni. És ez is teljesen oké.
Mondom ezt úgy, hogy én sem vagyok magammal megengedő, szinte semmi nem “oké”, mindent azonnal, könnyen és tökéletesen várok magamtól…
De ezért is vagyok itt, a Purpose Prototyping programban, hogy ezt tanuljam.
Hogy LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE haladjak.
Hogy elfogadjam, hogy mindent gyakorolni kell. Mert hiába szeretnék azonnal mindent tökéletesen csinálni, ez csak ahhoz vezet, hogy nem csinálok semmit.
És elfogadjam azt is, hogy a kísérletezés a legfontosabb, hiszen ez tanít meg arra, mi esik tényleg jól, mi nehézkesebb, mint amire számítottam, és arra is, hogy “jééé, hát ez jobban megy, mint gondoltam”.
A házi feladatoknak és a páros coachingnak köszönhetően a múlt héten feltett kérdéseink (nem túl meglepő módon) máris megváltoztak és/vagy megszaporodtak. Mintha csak egy hidrával küzdenénk: levágod a fejét, és két újabb nő helyette (vagy három, négy, öt…).
“Egy életbe hány karrierváltás fér bele?”
“Hogyan ugorjak fejest egy új lehetőségbe?”
“Hogyan tudom reálisan látni magam?”
“Hogyan tudom elvenni azt, ami az enyém?”
Pont úgy, mint a mitológiai szörny, ez a számtalan kérdés is nagyon ijesztőnek tűnik. Ennek ellenére már most sokunk elkezdte élvezni a kísérletezést, a lassú mozdulást, sőt a bizonytalanságot is!
Igen, ezt tanuljuk most mi együtt: komfortot találni a bizonytalanságban.
Nagyon különleges érzés ez: hét nő, bizonytalanok, de okosak, határozottak, tettrekészek. És a szembenézésnek, az egymástól kapott megerősítésnek és erőnek köszönhetően már (lassan) arra is készek, hogy elinduljanak, kibillenjenek a nyugalmi helyzetükből, és fokozatosan a bátor kísérletezés útjára lépjenek.
Az Inside the mind of a Purpose Prototyper sorozat következő részét itt olvashatod.
Ha pedig te is úgy érzed, hogy itt az ideje végre megmozdulni és kibogozni a karriereddel kapcsolatos kérdéseidet, gyere és csatlakozz a következő Purpose Prototyping csoporthoz!
Inside the mind of a Purpose Prototyper 1. - Indulunk!
Az Inside the mind of a Purpose Prototyper sorozatban az egyik résztvevőnk saját nézőpontjából meséli el, mi zajlik hétről hétre a program színfalai mögött. A blogján keresztül élőben követheted, milyen motivációkkal, célokkal és kérdésekkel indul neki a karriere újratervezésének, és hogyan változnak ezek a csoporttal töltött 3 hónap alatt.
Három éve dilemmázom azon, hogy mi legyen velem. Akkor fogalmazódott meg bennem először, hogy nemcsak egy munkát szeretnék, hanem inkább hivatást, ami tényleg belőlem jön, és ami összeegyeztethető azzal az élettel, amit élni szeretnék.
Odáig gyorsan eljutottam, hogy szívesen segítenék embereknek, szeretném, ha rugalmas lenne a munkaidőm, és dolgozhatnék akár külföldön is – de aztán jött a covid, majd a félelmetes mennyiségű önszabotázs… hogy három évvel később még mindig csak a saját tengelyem körül forogjak.
A Purpose Prototyping programmal éppen ezért már régóta szemeztem. Vonzott a facilitátorok hitelessége (már amennyire ezt online fel lehet mérni), az, hogy a program elsősorban az önismeretre és az erősségeink megismerésére épül, és biztos voltam benne, hogy a csoport is jót tenne: aki egy ilyen feladatba belevág, az csak olyan ember lehet, akivel szeretném, ha összehozna a sors.
A programnak az alábbi kérdésekkel indultam neki:
“Hogyan döntsem el, mit tanuljak?”
“Hogyan döntsem el, hogy szakmailag mi a helyes következő lépés?”
“Hogyan tudok olyan életet kialakítani, ami engem szolgál?”
A legelső találkozásunk főleg az ismerkedésről szólt. Ez az általánosnak tűnő alkalom máris erős kezdésnek bizonyult. Csak lányok, mindenki bátran és nyitottan, bele a közepébe… Rengeteg bizonytalanság, elakadás, kérdés, izgalom, tehetség, hit. Mindenki változásra, növekedésre, mozdulásra várva…
Számomra már a bemutatkozókör is nagy önismereti tanulsággal járt. Meglepve tapasztaltam, hogy én, aki általában jól tudok rögtönözni, bárhol bármikor megszólaltatható vagyok, magamról mégsem tudok összefüggően beszélni, és bár sok mindent tudok magamról, mégsem tudom az esszenciámat átadni. Míg a többiek meséltek magukról, én serényen jegyzeteltem: egy csomó mindenben magamra ismertem, úgyhogy ezeket elmentettem a későbbiekre.
A különleges bemutatkozókörön túl megismertük a program menetét és mérföldköveit is. Megértettük, hogy a design világából ismert “Dupla Gyémánt” tervezési folyamatot követve hogyan fogunk a káoszból még nagyobb káoszt, majd szépen lassan rendet, sőt cselekvési tervet készíteni.
Cselekvés – ha egyetlen kulcsszót kellene választanom erről az alkalomról, ez lenne az. Ennek már azelőtt óriási szerepe lesz, hogy bármiféle prototípust vagy tervet készítenénk, hiszen az apró lépések, valódi cselekedetek által fogunk tanulni, fejlődni.
Igen, úgy érzem, az elsődleges cél az, hogy megmozduljunk. Hogy kilépjünk az agyalás biztonságos terepéről, kibújjunk a kifogások mögül, és szép lassan, lépésről lépésre elhagyjuk a komfortzónánkat… el, a saját álmaink felé.
A Inside the mind of a Purpose Prototyper sorozat következő részét itt olvashatod.
Ha pedig te is úgy érzed, hogy itt az ideje végre megmozdulni és kibogozni a karriereddel kapcsolatos kérdéseidet, gyere és csatlakozz a következő Purpose Prototyping csoporthoz!
Small Talk with Purpose Prototypers - Karácsony Bogi, marketing-tanácsadó, szövegíró
Bogival a Purpose Prototyping után is megmaradt a kapcsolatunk és azóta is együtt dolgozunk – ez a Small Talk sorozat is ennek az együttműködésnek lett az eredménye. 😊
Itt 10 rövid kérdés segítségével mutatunk be nektek olyanokat, akik folyamatosan újragondolják a karrierjüket, akik értékteremtő munkát szeretnének végezni úgy, hogy közben a saját erősségeiket használják és az érdeklődésüket követik ✨ Őket hívjuk Purpose Prototypernek, függetlenül attól, hogy voltak-e a programban.
De először persze olyanok sztorijával szeretnénk kezdeni, akiknek a legközelebbről követhettük az útját pár hónapig. Így pontosan tudjuk, hogy emögött a néhány mondat mögött milyen komplex felismerések, sokszor önismereti munka és kemény lépések vannak.
Úgyhogy olvassátok sok szeretettel @boglarka_karacsony gondolatait!
Ha pedig tartalommarketing kapcsán kerestek támogatást, keressétek bátran. Nekem ő segít akkor, amikor elmegy a kedvem az egésztől, ő emlékeztet az üzeneteimre, segít rendszerezni a gondolataimat, hogy a sok ötletből melyiket érdemes megvalósítani, segít a kusza gondolataimat értelmes szövegekké összefűzni.
És egy kis kulisszatitok: a Purpose Prototyping és a katamorocz.com oldalak gondolatait ő szövegezte meg!
Én nagyon tudok küzdeni az írással, ha az nem személyes sztori, egyszerűen nézem, amit leírtam és sehogysem akar matchelni azzal, ami gondolatként a fejemben van. Itt jön be Bogi, aki tényleg úgy tudja őket leírni, ahogy a fejemben van.
Ő azt mondja, hogy az empátia az erőssége, én az mondom, ez varázslat 😀
01: Ki vagy és mivel foglalkozol?
Karácsony Bogi vagyok, vállalkozóként marketing-tanácsadással és szövegírással foglalkozom.
02: Milyen erősségeidet tudod használni ebben?
Stratégiai gondolkodást, holisztikus szemléletet, empátiát. Nagyon élvezem, hogy lehetek kreatív, miközben analitikusan is kell tudnom gondolkodni, hogy megtaláljuk az ügyfél számára legjobb megoldásokat.
03: Mi motivál egy nehezebb napon?
Próbálok a nagy képre fókuszálni, hogy miért csinálom, amit csinálok, miért éri meg a nehéz időszakokkal együtt is. Ha tehetem, többet pihenek ilyenkor és több időt szánok olyan dolgokra, amik töltenek.
04: Ha nem dolgozol, hol találunk?
Gyomlálok a kertben, a kutyámmal labdázom a mezőn, vagy családdal, barátokkal kirándulok. De az is lehet, hogy egy jó könyvvel vagy egy társasjátékparti közepén. 🙂
05: Mit jelent számodra Purpose Prototypernek lenni?
Folyamatos fejlődést és kísérletezést. Meglátni az akadályok között a lehetőséget. Egy olyan közösség tagjának lenni, ahol mindenkinek van valami szívügye, amiből sokat lehet tanulni.
06: Milyen témával érkeztél a programba?
Régóta szerettem volna vállalkozni, de nem voltam biztos benne, hogy nekem való-e, menne-e egyáltalán. Úgy éreztem, nem vagyok “vállalkozótípus.” Azt tudtam, hogy nagyjából mit szeretnék csinálni, de azt nem, hogyan vágjak bele, pláne főállás mellett.
07: Hová jutottál el a program végére?
A feladatoknak és a csoport visszajelzéseinek hála magabiztosabbá váltam az erősségeimben és felismertem, hogyan tudom ezeket kamatoztatni vállalkozóként. Létrejött az első fizetett együttműködésem. A program végére csökkentettem az óraszámomat a munkahelyemen, majd három hónappal később fel is mondtam, azóta vállalkozó vagyok. 🙂
08: Mit tanultál a program alatt, ami másoknak is segíthet?
Ha valamit nem tudsz, ne hagyd, hogy ez lebénítson, hanem kérdezd meg magadtól, hogyan tudod megtalálni rá a választ, mi vagy ki tudna benne segíteni, és menj utána. És kísérletezz, kísérletezz, kísérletezz, ebből lesz a tapasztalat, ami alapján jobb döntéseket tudsz majd hozni.
09: Egy könyv, amit szerinted mindenkinek el kellene olvasnia
Robin Wall Kimmerertől a Braiding Sweetgrass.
10: Mi a következő célod a munkádban?
Idén elkezdtem egy természetkapcsolat-facilitátor képzést, amivel szeretnék aktívan foglalkozni a jövőben. Úgyhogy épp megint “purpose prototype-olok”, keresem a kapcsolódási pontokat, az átmenetet az eddigi tapasztalataim és az új irányok között.
Ha te is szeretnél csatlakozni a közösséghez, segítséget kapni vállalkozás indításhoz, útkereséshez, akkor nézd meg a Purpose Prototyping következő indulását és jelentkezz az ingyenes discovery callra, ahol segítünk eldönteni, hogy a program lehetőségei passzolnak-e az igényeidhez. 🙌
Small Talk with Purpose Prototypers - Germán Bori, UX researcher
Legyél te is olyan, mint @germanborbala és merj váltani, ha a jelenlegi munkahelyed kiszívja belőled az életenergiát.
Minden Purpose Prototyper sztori különleges számomra, de ez különösen: Bori volt a fő “inspiráció”, az, akit nagyon közelről láttam küszködni, miközben tudtam, hogy vannak eszközök és egy olyan közeg, ami segíthetne neki.
3 évvel később iszonyatosan inspirál az, ahogyan egyre nagyobb felelősséget, szuper visszajelzéseket kap egy olyan munkában és főképp egy olyan munkakörnyezetben, ami őt is tölti. 🥰 És például cikket is írt arról, hogy hogyan lehet az akadémiából a UX területére átnyargalni.
Nem volt egy könnyű, és főképp nem egy gyors folyamat, ahogy Bori is mesél róla. De a mosoly az első képen jól összefoglalja, hogy miért is éri meg belevágni az útba – mert így visszatérhet az energia és a lelkesedés az emberbe.
01: Ki vagy és mivel foglalkozol?
German Bori vagyok, és jelenleg UX Researcherként dolgozom egy budapesti design ügynökségnél, ahol digitális termékeken dolgozunk.
02: Milyen erősségeidet tudod használni ebben?
A kíváncsiságomat, empátiámat, stratégiai és logikai gondolkodásomat. Ezen kívül a problémamegoldó képességemet és a kommunikációs készségemet is mindig van tér fejleszteni. Mindezt angolul, mivel ez a munkanyelvünk.
03: Mi motivál egy nehezebb napon?
Hogy tudom, hogy a munkám minden eredménye felhasználásra kerül. Legyen az egy kérdőív kiértékelése vagy akár egy dizájn tesztelése, a döntések nagy része a kutatási eredményeken alapulva fog megszületni. Plusz olyan digitális termékeket lefejlesztve látni, amin én is dolgoztam, mindig nagyon jutalmazó érzés.
04: Ha nem dolgozol, hol találunk?
Mostanában újra a futópályán, a kanapén egy könyvvel/filmmel vagy pedig barátokkal. Külföldön pedig leginkább vízparton.
05: Mit jelent számodra Purpose Prototypernek lenni?
Három szó jutott eszembe: bátorság, empátia és összetartozás. Aki bevállalja, hogy Purpose Prototyper lesz, az bátor annyira, hogy foglalkozzon a váltás gondolatával, ami soha nem egy egyszerű vagy gyors folyamat. De egyben bízik abban, hogy a félelmeit behozva egy olyan empatikus és elfogadó környezetben találja magát, ahol az emberek egymást segítik és így megkapja a kellő lökést.
06: Milyen témával érkeztél a programba?
Amikor a programot elkezdtem, én éppen a pszichológia PhD-mon dolgoztam már harmadik éve. A napok nehezen teltek és valahogy semmi nem okozott már örömet vagy sikerült úgy, ahogy elterveztem. Őszintén én azon a ponton már nagyon kimerült voltam. Akkor már tudtam, hogy az, amiben voltam, nem lesz hosszú távon fenntartható, de még nem tudtam, hogy mikor és mégis milyen irányba lehet onnan mozdulni.
07: Hová jutottál el a program végére?
Őszintén? Sehova 🙂 Én még akkor is szentül hittem, hogy befejezem a doktorit (spoiler: nem fejeztem be). De a program alatt megismertem az erősségeimet, megtanultam lefordítani az akadémián szerzett készségeimet. A többi résztvevő által megismertem új lehetőségeket, irányokat. Megírtam az önéletrajzom vagy száz változatát. Ezeknek az apró lépéseknek köszönhetően pedig nem sokkal a program vége után hívtak be az első interjúkra.
08: Mit tanultál a program alatt, ami másoknak is segíthet?
Hogy bébi lépésekben haladni még mindig jobb mint egy helyben állni (Dóra, 2020). Meg, hogy a sok beletett munkából a végén úgyis kipottyan valami,ami mentén el lehet indulni (Szandi, 2020).
09: Egy könyv, amit szerinted mindenkinek el kellene olvasnia
Mark Mason – The Subtle Art of Not Giving a F*ck
10: Mi a következő célod a munkádban?
Mi az ügynökségnél projekt alapon dolgozunk, és minden projekt más és más kihívást tartogat. Én jelenleg egy nagyobb szervezetnél dolgozom, ahol egyre több felelősséggel jár a szerepem. A következő célom, hogy ezt a több mindent összefogó munkakört is a lehető legjobban csináljam.
Ha Borihoz hasonlóan te is úgy érzed, hogy muszáj végre mozdulnod valamerre a jelenlegi helyzetedből, akkor csatlakozz a következő Purpose Prototyping csoportba. Az oldalon azt is tudod nekünk jelezni, ha az időpont nem megfelelő, és szeretnél értesítést kapni a következő indulásról.🚀
Jóllét és karrier – Mit tehetsz, ha nem érzed jól magad a munkában?
Jógázunk, naplót írunk, határokat húzunk, kapcsolódunk a természettel, és erről szóló tartalmakat fogyasztunk online. Egy globális felmérés szerint a szellemi munkát végzők 50%-ának ma a mentális egészség az elsődleges prioritása.
Amikor arról gondolkozunk, hogy mi befolyásolja a jóllétünket, a munkánkkal való elégedettség megkerülhetetlen szempont.
Az egyik legnépszerűbb meditációs alkalmazás elemzése szerint a munkahelyi stressz a leggyakoribb oka annak, hogy úgy érezzük, a mentális egészségünk támogatásra szorul. A Purpose Prototyping csoportokban is rendszeresen visszatérő téma a túlterheltség, a kiégés, a munkában való szorongás.
A munkáltatók is kezdenek felfigyelni rá, hogy összefüggés van az elköteleződés, a teljesítmény és aközött, hogy jól érzik-e magukat a csapattagok a cégnél. Magyarországon egyelőre kisebb a tudatosság ezzel kapcsolatban, mint nemzetközi szinten, de szerencsére itthonról is vannak már jó példák.
Hogyan egyeztesd össze a mentális egészséget és a munkát?
Fontos látni, hogy a munkahelyi jóllét rendszerszintű kérdés, nem csak egyéni felelősség. Sok olyan probléma van, amit nem fogsz tudni megoldani azzal, hogy minden nap meditálsz, mert egyszerűen nem rajtad múlik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy muszáj benne maradnod egy olyan helyzetben, amiben nem érzed jól magad. Ha azt veszed észre, hogy a munkád negatívan hat a mentális egészségedre, valószínűleg itt az ideje újratervezni a karriered.
Reflektálj
Első lépésként mindenképp azt javasoljuk, hogy fogalmazd meg magadnak, mi a probléma, mi miatt érzed azt, hogy nem vagy jól.
Általánosságok helyett próbálj minél konkrétabb lenni. Például az „utálom a főnökömet” helyett mondhatod azt, hogy „Úgy érzem, hogy hiába adok bele mindent, sem anyagilag, sem más módon nem értékelik a munkámat.”
Vagy a „túl vagyok terhelve” helyett azt, hogy „Folyamatosan nagyon rövid határidővel vállalunk projekteket, ezért rendszeresen túlóráznom kell, hogy be tudjam fejezni a feladataimat. Estére annyira elfáradok, hogy semmi energiám nem marad a családomra.”
Ezután fogalmazd meg azt is, hogy mit szeretnél, mi kellene ahhoz, hogy jobban érezd magad. Például „Szeretném, ha rugalmas lenne a munkaidőm, hogy reggelente el tudjak menni edzeni és mellette el tudjam kezdeni a saját vállalkozásomat.”
Ezeket a kérdéseket minden Purpose Prototyping iránt érdeklődőnek segítünk tisztázni az első ingyenes beszélgetéskor.
Kérj segítséget
Egy pszichológus, coach, vagy akár egy támogató barát segíthet körüljárni, hogy hol van a probléma gyökere, milyen irányba induljunk. Egy külső szem olyan dolgokat is meg tud látni és visszajelezni, amit önmagunktól nem biztos, hogy észrevennénk.
Amikor benne vagyunk a dolgok sűrűjében és el vagyunk keseredve, sokszor el sem tudjuk képzelni, hogy van más választásunk is. Ha valaki olyannal beszélsz, aki szakértő az adott témában, vagy volt már hasonló helyzetben, az segíthet kirántani a gödörből és tisztábban látni a lehetőségeidet.
Azzal, hogy nemcsak magadban őrlődsz, hanem mások előtt is kimondod, hogy változtatni szeretnél, a saját elköteleződésedet is megerősíted a megoldás megtalálására. Ráadásul a megfelelő szakember abban is tud segíteni, hogy hosszú távon legyenek eszközeid a mentális egészséged megőrzésére.
Alakítsd át a kereteket
Nem minden munkahelyi problémára az azonnali felmondás a megoldás. Vannak helyzetek, amikor néhány strukturális változtatás vagy a saját szereped alakítása elég ahhoz, hogy jobban érezd magad a karrieredben.
Gondold végig, mitől lennél elégedettebb. Ha heti pár napot home office-ból dolgozhatnál? Ha végre nem azzal menne az időd, hogy olyan problémákról kell emaileket olvasnod, amikhez igazából semmi közöd? Ha lenne lehetőséged arra, hogy megvalósíts egy projektet, ami fontos neked?
Ha alapvetően szereted a munkádat, csak bizonyos részei nyomasztanak, akkor felmondás előtt megéri beszélni ezekről a HR-rel és/vagy a főnököddel. Érdemes tudatosan készülni erre a beszélgetésre, átgondolni az ő nézőpontjukat és megoldási javaslatokkal készülni az esetleges kifogásokra.
Nem biztos, hogy minden azonnal megvalósul, amit szeretnél, de legalább fel tudod mérni, hogy van-e nyitottság, hogy közösen megoldást találjatok a problémára.
Válts munkahelyet
Lehet, hogy a probléma mélyebb annál, hogy a saját munkaköröd átalakításával megoldódjon. Ha az igényeid kommunikálása nem segít, és érzed, hogy a munkád már az életed más területeire is negatívan hat, akkor nem érdemes sokáig halogatni a váltást.
Az álláskeresés ismét jó alkalom a reflektálásra.
Például:
- Mik a tanulságok az eddigi karriertörténetedből?
- Ezen a ponton mi fontos neked a karrieredben?
- Mik a hosszú távú céljaid, amiket szeretnél, ha támogatna a munkád?
- Mi az a készség vagy tudás, aminek az elsajátítása segíthet abban, hogy szintet tudj lépni?
Válts karriert
Előfordulhat, hogy a reflektálás során arra jössz rá, hogy a jóllétedhez már nem elég, hogy ugyanazt csináld egy másik cégnél. Szíved szerint valami teljesen másba kezdenél.
Általában ilyenkor az agyunk előszedi az összes kifogást, amiért nem lehet váltanunk.
„Mindig is ezt csináltam, semmi máshoz nem értek.”
„Tudom, hogy ez már nem jó nekem, de fogalmam sincs, mit szeretnék helyette.”
„Nem vagyok vállalkozótípus, nem tudom, menne-e ez nekem.”
„Nincs elég tapasztalatom.”
„Nem akarok mindent a nulláról kezdeni.”
A karrierváltás azonban nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra fejest kell ugranod valami ismeretlen, kockázatos dologba. Tekints rá egy folyamatként és tervezd meg tudatosan az átmenetet. Különösen jól jön ilyenkor a külső szem, aki segít más perspektívába helyezni a dolgokat.
Tarts karrierszünetet
Vannak helyzetek, amikor a mentális egészségünk érdekében muszáj szünetet tartani. Ha még nem hallottál a karrierszünetről, vagy azt gondolod, hogy neked biztosan nem lehet ilyet, akkor első körben javasoljuk, hogy olvasd el ezt a cikket, amit egy korábbi Purpose Prototyper írt a saját tapasztalatairól.
Természetesen tudjuk, hogy nem minden helyzetben van lehetőség teljesen félretenni a munkát. De ha úgy érzed, hogy kiégtél vagy közel vagy hozzá, mindenképp érdemes ránézni arra, hogy milyen változtatásokkal tudnál csökkenteni a terheiden és támogatni a jóllétedet.
Egy munkahely sem tökéletes, és még az álommunkádban is lesznek nehezebb időszakok. Ha viszont a munkád hosszú távon árt a mentális egészségednek, abba ne törődj bele. Talán nem egyik napról a másikra, de igenis lehetséges úgy alakítani a karriered, hogy jól érezd magad benne.
Ha számodra is fontos, hogy olyan munkát végezz, ami nem kifacsar, hanem energizál, de még keresed ennek a módját, akkor lehet, hogy a következő Purpose Prototyping csoportban a helyed. Itt nemcsak kereteket adunk, hogy újratervezhesd a karriered, hanem egy inspiráló közösségnek is tagja lehetsz, ahol a résztvevők aktívan támogatják egymást az útjuk megtalálásában.
Jelentkezz egy ingyenes konzultációra és nézzük meg, neked való-e a program.
10 jel, hogy változásra lehet szükséged a karrieredben
Mióta útjára indítottuk a Purpose Prototypingot, a legkülönfélébb karrierutakkal találkozunk a csoportokban. Mindenki egyedi háttérrel és prioritásokkal érkezik, és ez a sokféle nézőpont minden alkalommal olyan megoldásokhoz segíti a résztvevőket, amikhez egyedül nem biztos, hogy eljutottak volna.
Bár a konkrét élethelyzet mindenkinél egyedi, az évek során észrevettük, hogy bizonyos kihívások rendszeresen ismétlődnek a résztvevőknél. Ugyanazok a szituációk, ugyanazok a kérdések merültek fel, amik miatt azt kezdte érezni valaki, hogy változtatnia kell a karrierjén.
Ebben a cikkben ezekből a kihívásokból gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat. Ha valamelyikben magadra ismersz, akkor lehet, neked is érdemes újratervezni a munka terén.
1. Nem vagy elégedett a mostani feladatköröddel
Valahogy mindig egy rakat olyan feladat landol nálad, ami eredetileg nem is hozzád tartozik. Talán nem lelkesít igazán, amit csinálsz, vagy egyszerűen unalmasnak találod a feladataidat. Az is lehet, hogy érzed, több van benned annál, mint amire a mostani pozíciód lehetőséget ad. Emiatt sokszor érzed magad feszültnek, irritáltnak. Úgy érzed, hogy vesztegeted az időd, de nem tudod, hogy innen merre tovább. Szívesen kipróbálnád magad valami teljesen új dologban, vagy a jelenlegi helyzeten alakítanál úgy, hogy jobban passzoljon hozzád.
2. Úgy érzed, talán mégsem ez a neked való pálya
Rajta vagy egy úton, ami egykor logikusnak és vonzónak tűnt, de most már nem vagy biztos benne, hogy tényleg ez a munka való neked. Sokat tettél érte, hogy idáig eljuss, és kívülről nézve úgy tűnhet, nincs okod panaszra. Te mégis érzed, hogy valami nem az igazi, már nem ezt szeretnéd.
Talán más dolgok kezdtek érdekelni, amiket szívesen felfedeznél, de nem tudod, hogyan. Vagy még nem látod az új irányt, de keresed, milyen más lehetőségek állnak előtted.
3. Hiányzik a munka-magánélet egyensúly
Úgy érzed, a munka szinte az egész életedet kitölti. Amikor nem ott vagy, akkor is bekúszik a gondolataid közé. Akár már a párod, a barátaid is szóvá teszik, hogy túl sokat dolgozol. Semmi időd, energiád nem marad más fontos dolgokra, és talán már az egészségednek sem tesz jót ez a tempó. Érzed, hogy valahogy muszáj lenne kiegyensúlyozottabb mederbe terelni a dolgokat.
4. Nem érzed magad megbecsülve
Hiába adod bele szívedet-lelkedet a munkádba, a főnököd és a kollégáid látszólag észre sem veszik. Nem kapsz pozitív visszajelzést, és talán a fizetésed sem annyi, mint amiről úgy gondolod, hogy megérdemelnéd ezért a munkáért. Időről időre felmerül benned, hogy minek is vagy itt, hiszen mintha meg sem hallanák a véleményedet. Ha változtatnál valamin, falakba ütközöl, és úgy érzed, hogy nem tudod azt a hatást elérni a munkáddal, amit szeretnél.
5. Megváltozott az élethelyzeted
Gyermeked született, és ennek hatására megváltoztak a prioritásaid. Távolabbra költöznél az irodától és szívesen dolgoznál inkább home office-ban. Újra elkezdenél tanulni, de a mostani munkarendedbe nem igazán fér bele. A kiégés határán érzed magad és nagyobb nyugalomra, egy lelassultabb életmódra vágysz.
Bármi is az oka, valami megváltozott az életedben, és szeretnéd, ha a munkádat össze tudnád egyeztetni az új prioritásaiddal, hosszú távú céljaiddal.
6. Nincs lehetőséged fejlődni
A mostani pozíciódban kimaxoltad, amit lehetett. Ambiciózus vagy, szereted, ha folyamatosan előre haladsz a karrieredben, ha egyre jobbá és jobbá válhatsz. Úgy érzed, erre itt nem nagyon van több lehetőséged. Keresed, hogy mi lehetne a következő lépés, ami újból lelkesíteni tud. Az is lehet, hogy látod magad előtt a következő lépcsőfokot, de nem tudod, hogyan érhetnéd el.
7. Szereted, amit csinálsz, de a jelenlegi munkahelyeden nem érzed jól magad
A szakmádat szereted, csak épp van valami a mostani helyeden, ami megkeseríti a mindennapjaidat. Nem szívesen adnád fel a pozíciódat, de annyira nyomaszt a helyzet, hogy komolyan gondolkodsz a munkahelyváltáson.
8. Külföldre költöztél/költöznél, és keresed a helyed
A költözés és az újrakezdés izgalmával együtt a külföldi élethelyzetek nagyon sok karrier kérdést is felvetnek. Elkerülhetetlen az újratervezés. Nem szeretnél újra a nulláról kezdeni mindent, de odakint mások a játékszabályok és hiányzik a kapcsolati háló, amire itthon támaszkodhattál. Keresed, hogyan tudnád a legjobbat kihozni az új helyzetből.
9. Saját vállalkozás indításán gondolkozol
Szereted, amit csinálsz, és lassan eljutsz arra a pontra, hogy nem más malmára szeretnéd már hajtani a vizet. Kötöttnek érzed a munkahelyi kereteket, szeretnéd a saját szabályaid szerint folytatni. Akár már van is egy ötleted, amit szívesen megvalósítanál egy saját projekt keretében. Vagy foglalkoztat az, hogy “side hustle”-ként belevágj valamibe, hogy a fix állásod mellett legyen másik bevételi forrásod is.
Régóta motoszkál benned a vállalkozás gondolata, de valami mindig visszatartott attól, hogy meglépd. Szeretnéd végre komolyan körüljárni ezt az opciót és kicsiben kipróbálni, vajon menne-e neked.
10. Nem látod az értelmét annak, amit csinálsz
Lehet, hogy a szakmádat szereted, de a cég értékrendjével nem tudsz azonosulni. Az is lehet, hogy eddig más volt a fontos a karrieredben, de most már szívesen kamatoztatnád a tudásod egy jó ügy érdekében. A lényeg, hogy szeretnél a munkáddal valami értelmes dologhoz hozzájárulni, és ez az érzés most hiányzik a mindennapjaidból.
Magadra ismertél valamelyik pontban? Vagy akár több helyen is?
Ha igen, az könnyen jelentheti azt, hogy változásra van szükséged a karrieredben. Ez lehet teljes pályamódosítás, munkahelyváltás, de az is lehet, hogy elég néhány kisebb, célzott változtatás, hogy jobban érezd magad a munkában.
Ahhoz, hogy el tudd dönteni, mire van szükséged, az első lépés, hogy pontosan megfogalmazd a problémát, és hogy ehhez képest hová szeretnél eljutni.
Mindig itt kezdjük a beszélgetést azokkal, akik hozzánk fordulnak, mert innen lehet utána tudatos megoldást találni. Egy 30 perces beszélgetés során segítünk ezeket tisztázni mindenkinek, aki érdeklődik a Purpose Prototyping iránt.
Ha magadra ismertél a fenti helyzetekben, akkor lehet, hogy pont erre van szükséged. Ha úgy érzed, itt az ideje végre kibogozni a karrier kérdéseidet és megtenni a következő lépést, akkor olvasd el a részleteket és jelentkezz az ingyenes konzultációra, ahol segítünk eldönteni, hogy neked való-e a program.
Karriertervezés designer szemüveggel – így találd meg a következő jó lépést
Ismerős az érzés, hogy megrekedtél a munkádban? Hogy már nem úgy tölt, mint régen, és tudod, hogy valamin változtatni kellene?
A legtöbben időről időre eljutunk erre a pontra a karrierünkben. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hiába a felismerés, gyakran hónapok vagy akár évek is eltelnek úgy, hogy semmi nem változott – legfeljebb egyre frusztráltabbnak érezzük magunkat.
Ezt támasztja alá a PwC globális Workforce Hopes and Fears 2022 felmérése is, amelynek a kitöltésében 521 magyar munkavállaló is részt vett. Közülük
67% mondta azt, hogy elégedetlen a munkájával, miközben csak 16% tervezi, hogy a következő egy évben munkahelyet vált.
Itt muszáj megállnunk egy pillanatra. Mert gondolj csak bele, hogy mit jelentenek ezek a számok. Azt, hogy minden második ember elégedetlen a munkájával, de nem tesz aktívan annak érdekében, hogy ez változzon. (Legalábbis úgy nem, hogy munkahelyet vált.)
Mi van akkor, ha érzed, hogy nem jó a helyzet, de azért nem jutsz el a váltásig, mert nem látod a következő lépést? Mert az egész kérdéskör ijesztőnek, stresszesnek, megfoghatatlannak tűnik? Hiszen például
“10 éve jogász vagyok, ehhez értek, nem is nagyon ismerek mást, ami passzolhatna hozzám. Nem mondnám, hogy teljesen elégedett vagyok, de mi mást csinálhatnék, ha nem ezt?”
Fontos hozzátenni, hogy ha valamivel nem vagyunk elégedettek, az nem mindig jelenti, hogy karriert vagy munkahelyet kell váltanunk. Az is lehet, hogy a mostani szerepünk tudatos alakítása lesz a megoldás.
Az viszont biztos, hogy ha nem érezzük jól magunkat a munkában, akkor érdemes minél előbb őszintén ránézni a helyzetre és újratervezni.
És hogy hogyan döntsd el, mi lesz számodra a következő jó lépés?
Ebben segít, ha megtanulsz egy designer fejével gondolkodni.
A design thinkinget, vagy más néven tervezői gondolkodásmódot legtöbbször cégek alkalmazzák komplex problémák kreatív megoldására, például amikor új terméket vagy szolgáltatást akarnak létrehozni. A lényege, hogy az eddigitől eltérő nézőpontokból vizsgáljuk meg a problémát, a felmerülő ötleteket minél hamarabb teszteljük, majd a tapasztalatok alapján finomhangoljuk a megközelítésünket. Ahelyett, hogy csak gondolkoznánk a megoldáson, folyamatosan apró lépésekben haladunk előre, így egyre nagyobb magabiztossággal tudunk jó döntéseket hozni.
A Purpose Prototyping program során ezen a folyamaton mennek végig a résztvevők, és mi is ezt használjuk a saját karrierünk alakításához. Ha egyszer elsajátítod ezt a szemléletet, később bármikor alkalmazhatod, amikor új kihívással kerülsz szembe a munkádban vagy akár az életed más területein.
„A jó design őszinteséggel kezdődik, nehéz kérdéseket tesz fel, és együttműködésből, valamint az intuíciódban való bizalomból fakad.”
— Freeman Thomas, ipari tervező
Hogyan használd a designgondolkodást a karriered tervezéséhez?
1. Empatizálj magaddal
A design thinking első lépése a megismerés, a valós igények feltérképezése, a termék felhasználójával való empatizálás. A saját karrierünkre lefordítva ez azt jelenti, hogy őszintén ránézünk az eddigi karriertörténetünkre, az erősségeinkre, hogy mit szeretünk igazából csinálni és mire vágyunk. Emellett megnézzük azt is, hogy milyen dolgok szívják le az energiánkat.
Fontos, hogy itt tényleg a saját igényeidre reflektálj és ha kell, merj elszakadni attól, ami eddig volt vagy amit másoknál látsz.
A Purpose Prototyping elején például van egy feladat, ahol a résztvevők vision boardot készítenek az álommunkájukról. Egyikük, aki napi 10-12 órát dolgozott irodában, csupa olyan képet válogatott össze, ami az utazásról és a természetről szólt. A képek egyértelművé tették, mennyire fontos számára a szabadság, és hogy hiába magas a fizetése, ha a munka mellett semmi energiája nem marad azokra a dolgokra, amiket szeret.
2. Definiáld a problémát
Miután összeállt egy térkép a fejedben arról, hogy ki vagy és mik a prioritásaid, a következő lépés, hogy ezzel a szemüveggel ránézz a jelenlegi helyzetedre. Mi működik és mi nem? Biztos, hogy fel kell mondanod, vagy elég lenne kicsit újragondolni a feladatkörödet? Mi áll az útjában annak, hogy azt csináld, amit szeretnél?
Volt egy résztvevőnk, aki egy ideje nem érezte jól magát a munkahelyén és azt gondolta, hogy váltania kell. Aztán egy páros coaching beszélgetés során kiderült, hogy átalakítások lesznek a cégnél, ő pedig nagyon fél attól, hogy az új felállásban csapatot kellene vezetnie. Meg tudta fogalmazni magának, hogy nem tudja elég határozottan képviselni a saját érdekeit, szakmai véleményét.
Így ahelyett, hogy felmondott volna egy olyan pozícióból, amit egyébként szeretett, a program további részében már azon tudott dolgozni, hogy az önérvényesítő képességét fejlessze. Elkezdett például vezetői készségeket tanulni, és még egy improvizációs csoportba is beiratkozott.
3. Ötletelj szabadon
Ebben a szakaszban elkezdünk megoldásokon gondolkodni. Az a cél, hogy minél több ötlettel állj elő arról, hogy is nézhetne ki a következő karrierlépésed. Nem kell, hogy az ötleteid reálisak vagy kidolgozottak legyenek. Engedd szabadjára a fantáziád és írj össze mindent, ami egy kicsit is izgalmas számodra.
Egy korábbi résztvevőnk érezte, hogy hátrányos helyzetű emberekkel szeretne foglalkozni, de nem látta, milyen formában tehetné ezt úgy, hogy meg is tudjon élni belőle. A csoportos ötletelés során felmerült, hogy a meglévő erősségeit és tapasztalatait jól tudná hasznosítani coachként egy saját vállalkozásban. Hamarosan be is iratkozott egy ilyen képzésre, közben pedig elkezdte felvenni a kapcsolatot olyan szervezetekkel, akik azzal a célcsoporttal dolgoznak, amivel ő is szeretett volna.
4. Készíts prototípusokat
Ezen a ponton már nemcsak gondolkodunk arról, hogy milyen a neked való munka, hanem elkezdjük gyakorlatba ültetni az ötleteket. Nem a tökéletesre törekszünk, hanem valós tapasztalatokat és információt gyűjtünk, amik segíthetnek majd a döntésben.
A lényeg, hogy egyszerűen, elköteleződés nélkül ki tudj próbálni több opciót. Az egyik Purpose Prototyping csoportban például volt valaki, aki az első néhány alkalom után felmondott és úgy döntött, hogy elindítja a vállalkozását. Mivel több lehetséges szolgáltatás is eszébe jutott, mindegyikre készített egy prototípust.
Az egyik az volt, hogy a meglévő tapasztalatait hasznosítva frissen kinevezett vezetőknek tartana tréningeket. Egy másikban a tudatos ruhatár iránti szenvedélyét szerette volna vállalkozássá alakítani. Egy harmadik verzióban szabadúszó marketingesként képzelte el magát. Mindegyik ötletben volt valami, ami vonzotta, és a továbbiakban arra fókuszált, hogy minél gyorsabban tesztelje őket és fenntartható bevételre tegyen szert. (Ez még a program alatt sikerüt is neki.)
5. Kísérletezz
A design thinking kihagyhatatlan lépése a kísérletezés. Az elkészült prototípusokat elkezdjük kicsiben tesztelni és tanulni az eredményekből. Ha látjuk, hogy egy megoldás jó, de még nem az igazi, akkor megnézzük, hogyan lehetne javítani rajta. Ennek alapján új prototípust készítünk, majd újra tesztelünk.
Az előző példában szereplő vállalkozó például csinált egy Instagram oldalt, hogy kipróbálja, milyen lenne rendszeresen tartalmat gyártani. Felvette a kapcsolatot egy fenntartható divattal foglalkozó influencerrel is, akitől hasznos tanácsot kapott.
Egy másik résztvevő rájött, hogy nem szeretne az akadémiai pályán maradni. Felajánlotta a vállalkozást tervező csoporttagoknak, hogy segít nekik a piackutatásban, hogy ezzel is elkezdjen nyitni a versenyszféra felé. Közben legalább száz verzióját elkészítette az önéletrajzának, jelentkezett hazai és külföldi cégekhez is, és próba állásinterjúkon vett részt, hogy felkészüljön a valódiakra.
A fenti példákból jól látszik, hogy az álommunka megtalálása egy folyamat.
Ismernünk kell hozzá magunkat, a lehetőségeinket és a piac realitásait is.
A designgondolkodás előnye, hogy a nagy, ijesztőnek tűnő „hogyan tovább a karrieremben?” kérdést apró lépésekre bontja.
Segít, hogy ne vakon ugorjunk az ismeretlenbe, hanem a döntés előtt rizikó nélkül ki tudjuk próbálni az elképzeléseinket.
Ha jelenleg te is abba a 67%-ba tartozol, aki nem elégedett a munkahelyén, akkor a designer szemlélet elsajátítása segíthet új szemmel ránézni a helyzetedre.
Ha abban a 16%-ban vagy, aki már tudja, hogy váltani szeretne, de azt még nem, hogy pontosan hová és hogyan, akkor gyere a következő Purpose Prototyping csoportba és tervezd meg a következő lépésedet 3 hónap alatt egy inspiráló közösségben, tapasztalt facilitátorok támogatásával.
Ha pedig nem gondolkodsz aktívan a váltáson, akkor se dugd homokba a fejed. A design thinking arra tanít minket, hogy gyakran pár apró módosítás, a szerepünk újragondolása is elég lehet hozzá, hogy sokkal elégedettebbek legyünk a jelenlegi helyzetünkben. Ha a váltás ijesztő, vagy most más okból nem tudod meglépni, akkor se feledd, hogy vannak lehetőségeid. Ne töltsd motiválatlanul a következő három, öt, tíz évet is csak azért, mert nem tudod, hogyan tovább. Vedd fel a designer szemüveget és járd körbe az opciókat – mert mindig több van, mint elsőre gondolnád.